Enigma 50 A michelangelo paradigma Enigma 52 Re-produkcik Enigma 56 Kp- al- rsok Enigma 64 Emberek s nem frakkok Enigma 65 Egy msik Mednynszky

Enigma no. 91.

Enigma 91. szám: Hauser Arnold (Ára: 900-, Ft)

 

Hauser Arnold (1892–1978) művészettörténész a 20. század elejének Budapestjén, részben a Vasárnapi Körben formálódó speciális, szintézisekre törekvő gondolkodás- és írásmódot egy elsősorban a művészet és irodalom társadalmi hátterére irányuló érdeklődéssel vegyítette, és több nagy sikerű könyve révén a német és angolszász nyelvterületen érvényre is juttatta, világhírnevet szerezve (többek között a művészetszociológia fogalmán keresztül) Magyarországnak.

Enigma no. 90.

Enigma 90. szám: Passuth Krisztina (Ára: 900-, Ft)

 

A 80 éves Passuth Krisztina, művészettörténész, egyetemi oktató tiszteletére készült összeállítás, mely a magyar modernizmus témakörében készült tanulmányokat foglal magában, kollegák, pályatársak, hajdani tanítványok (ifj. Botár Olivér, Rényi András, Perneczky Géza, Barki Gergely, Tímár Árpád, Kopócsy Anna, Szeredi Merse Pál, Markója Csilla stb.) tollából többek között  olyan művészekről, mint Csontváry, Nagy István vagy Vajda Lajos.

Enigma no. 89.

Enigma 89. szám: Nosztalgiák (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma 89. kortárs művészetelméleti témájú számában, melynek vendégszerkesztője Darida Veronika, a nosztalgia fogalmának alakváltozásait követjük végig. Habár maga a kifejezés – nostos algos – a tudományos, orvosi nyelvhasználatban először csak a XVII. században jelent meg (Johannes Hofer disszertációja nyomán, melyből részletet közlünk), az általa leírt honvágy érzésére már az antikvitástól kezdve számos példát találunk. A nosztalgikus ember az időben szeretne visszatérni egy már elmúlt, elveszett vagy talán soha nem létezett múlt képéhez, ezért tekinthető a nosztalgia a melankólia egyik jellegzetes formájának. Összeállításunkban először a nosztalgia történeti megközelítéseit és értelmezéseit vizsgáljuk, majd kitérünk néhány alakzatára (miniatűrök, gyűjtőmánia, romok), irodalmi és képzőművészeti példák segítségével, így próbáljuk megragadni, hogy mit is jelent a nosztalgia esztétikai tapasztalata. A válogatás fontos eleme Anselm Kiefer művészeti előadásainak a közlése. Az összeállítást, melyben Petar Bojanic, Bartók Imre, Nemes Zoltán Márió, Marno János, Radics Viktória szövegei olvashatók, Darida Veronika vezeti be, és Varga Tünde illetve Fischer Gábor foglalja össze tanulságait. A számban egy fotográfiai blokk is található, Nádas Péter fotóelméleti esszéjével, Mikael Olsson, Vancsó Zoltán, Markója Csilla fotográfiáival és Markója Csilla Vancsó Zoltánnal készített interjújával.

Enigma no. 88.

Enigma 88. szám: Szilágyi János György 2. (Ára: 900-, Ft)

 

Szilágyi János György (1918−2016) ókortudós, művészettörténész egyike annak a néhány klasszika-archeológusnak, akik nemcsak szűkebb tudományukra, de a társadalomtudományok több ágára is maradandó hatást gyakoroltak, akárcsak mestere: Kerényi Károly. Szilágyi János György nem csak klasszika-archeológus volt. Meggyőződése szerint ugyanis az ókortudomány egységes és oszthatatlan, ezért az irodalmi és művészeti alkotásokat mindig egymás és az ókori művelődés egészének összefüggésében szemlélte. A most közlésre kerülő „Egzisztenciális tudomány” című életinterjú 2003. március 11. és április 8. között készült a Szépművészeti Múzeumban. Különlegességét nemcsak gazdag tartalma, de az is adja, hogy Szilágyi korábban soha nem beszélt nyilvánosan életéről, mestereihez és barátaihoz fűződő személyes emlékeiről (köztük olyanokról, mint Kerényi Károly és a Kerényi-kör, a Stemma, a Sziget, Devecseri Gábor, Dobrovits Aladár, Honti János, Brelich Angelo, Karinthy Ferenc, Örkény István, Trencsényi-Waldapfel Imre, Szabó Árpád, Genthon István), a munkaszolgálatban és hadifogságban vagy a Szépművészeti Múzeumban töltött évekről. A vele kapcsolatos dokumentumokat, levelezését, és több pályatársa nekrológját a monumentális interjúval együtt két kötetben adjuk közre, Komoróczy Géza bevezetőjével és fantasztikusan gazdag lábjegyzeteivel. A második kötetben az interjú második része mellett helyet kaptak Karinthy Ferenc, Devecseri Gábor levelei is, Radnóti Sándor szövegei, Somlyó György és Marno János versei, továbbá Angelo Brelich visszaemlékezése pályájára és Kerényi Károllyal való kapcsolatára.

Enigma no. 87.

Enigma 87. szám: Szilágyi János György 1. (Ára: 900-, Ft)

Szilágyi János György (1918−2016) ókortudós, művészettörténész egyike annak a néhány klasszika-archeológusnak, akik nemcsak szűkebb tudományukra, de a társadalomtudományok több ágára is maradandó hatást gyakoroltak, akárcsak mestere: Kerényi Károly. Szilágyi János György nem csak klasszika-archeológus volt. Meggyőződése szerint ugyanis az ókortudomány egységes és oszthatatlan, ezért az irodalmi és művészeti alkotásokat mindig egymás és az ókori művelődés egészének összefüggésében szemlélte. A most közlésre kerülő „Egzisztenciális tudomány” című életinterjú 2003. március 11. és április 8. között készült a Szépművészeti Múzeumban. Különlegességét nemcsak gazdag tartalma, de az is adja, hogy Szilágyi korábban soha nem beszélt nyilvánosan életéről, mestereihez és barátaihoz fűződő személyes emlékeiről (köztük olyanokról, mint Kerényi Károly és a Kerényi-kör, a Stemma, a Sziget, Devecseri Gábor, Dobrovits Aladár, Honti János, Brelich Angelo, Karinthy Ferenc, Örkény István, Trencsényi-Waldapfel Imre, Szabó Árpád, Genthon István), a munkaszolgálatban és hadifogságban vagy a Szépművészeti Múzeumban töltött évekről. A vele kapcsolatos dokumentumokat, levelezését, és több pályatársa nekrológját a monumentális interjúval együtt két kötetben adjuk közre, Komoróczy Géza bevezetőjével és fantasztikusan gazdag lábjegyzeteivel. Az első kötetben az interjú első része mellett helyet kaptak Örkény István, Vajna János levelei is, Örkény két novellája Szilágyiról, Ács Pál nekrológja és Kőrizs Imre verse.

Enigma no. 86.

Enigma 86. szám: Wilde és a bécsi iskola 4. (Ára: 900-, Ft)

Az Enigma 86. száma a tavaly megjelent, a világhírű Michelangelo-kutató művészettörténész, Wilde János és a bécsi iskola kapcsolatát tárgyaló Enigma-számokhoz kapcsolódik lazán, amennyiben a Wilde-testvérek frissiben Londonban megtalált budapesti ostromnaplóját adja közre (más dokumentumok, így Wilde ifjúkori írása és Gosztonyi Ferenc bevezetője mellett). Az utóbbi évtizedekben több olyan napló, vagy naplószerű feljegyzés is megjelent, amely részben vagy egészében Magyarország történetének azt az időszakát örökítette meg, amikor „minden őrület felé” kitárta „korhadt kapúit ez a kor”: az ország német megszállását, illetve a nyilas uralom korszakát. A Wilde-testvérek – Wilde Margit (1884–1955) tanítónő, polgári iskolai tanár és Wilde Ferenc (1887–1968) jogász, tanár – feljegyzéseinek közreadott részletei, egy dologban bizonyosan eltérnek az említett művektől: a kis józsefvárosi lakásban évtizedek óta együtt élő testvérpár ugyanazokról az eseményekről, de egymástól függetlenül készítették feljegyzéseiket; légitámadásról légitámadásra, egyikük kicsit érzelmesebbet, másikuk szárazabbat, adatoltabbat. Feljegyzéseiket testvérüknek, a világhírű magyar művészettörténésznek, Wilde Jánosnak (1891–1970) írták. Wilde János 1938-ig Bécsben élt, de az Anschluß után előbb Hollandiába, majd Angliába ment. 1940–1941-ben előbb Skóciába, majd Kanadába internálták, két testvérével kapcsolata 1940 közepétől 1945 novemberéig megszakadt. Ezeknek az éveknek forrásértékű megörökítése a két testvér párhuzamos naplója, melyekben napról napra számolnak be arról, milyen volt az élet 1944-ben a többfelől szorongatott Budapesten.

Gellér Katalin: Még egyszer Mednyánszky szimbolikus-allegorikus műveiről

Gellér Katalinl

Még egyszer Mednyánszky szimbolikus-allegorikus mûveirõl

 

 

Markója Csilla: A mérleg nyelve - Szó és kép Nádas Péter művészetében

Markója Csilla: A mérleg nyelve - Szó és kép Nádas Péter művészetében (5990.- Ft)

Nádas nagyon tud nézni, rettentően, akár az angyalok. Úgy néz egy körtefára, ahogy egy emberre, az emberre úgy, mint egy árnyékra, az árnyékra úgy, mint... A finomság vadságával pillant körbe, e vadság és finomság jelöl ki ösvényeket a fényképek közt, a fény és a sötét képei közt. Hogy az ösvények párhuzamosak-e, és hogy  e kijelentésnek volna-e értelme, azt, mint mindent, az olvasóra bízzuk. Nem mondjuk meg tehát, mi van ebben a könyvben, miminden, nem akarjuk, hogy az olvasó már a borítón képben legyen. Lépj be hát, olvasó, ha mersz, ebbe a fényes és sötét ismeretlenbe, ami ez a könyv, képek és szövegek kalandja vár.

Esterházy Péter
 

A Meridián kiadó és a Jelenkor kiadó közös kiadványa. Kapható a nagyobb könyvesboltokban.

Oldalak

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer