Enigma 50 A michelangelo paradigma Enigma 52 Re-produkcik Enigma 56 Kp- al- rsok Enigma 64 Emberek s nem frakkok Enigma 65 Egy msik Mednynszky

Markója Csilla: A mérleg nyelve - Szó és kép Nádas Péter művészetében

Markója Csilla: A mérleg nyelve - Szó és kép Nádas Péter művészetében (5990.- Ft)

Nádas nagyon tud nézni, rettentően, akár az angyalok. Úgy néz egy körtefára, ahogy egy emberre, az emberre úgy, mint egy árnyékra, az árnyékra úgy, mint... A finomság vadságával pillant körbe, e vadság és finomság jelöl ki ösvényeket a fényképek közt, a fény és a sötét képei közt. Hogy az ösvények párhuzamosak-e, és hogy  e kijelentésnek volna-e értelme, azt, mint mindent, az olvasóra bízzuk. Nem mondjuk meg tehát, mi van ebben a könyvben, miminden, nem akarjuk, hogy az olvasó már a borítón képben legyen. Lépj be hát, olvasó, ha mersz, ebbe a fényes és sötét ismeretlenbe, ami ez a könyv, képek és szövegek kalandja vár.

Esterházy Péter
 

A Meridián kiadó és a Jelenkor kiadó közös kiadványa. Kapható a nagyobb könyvesboltokban.

Enigma no. 85.

Enigma 85. szám: Wilde és a bécsi iskola 3. (Ára: 900-, Ft)

Az Enigma 83-84-85. száma Wilde Jánosnak, vagy ahogy később ismerték, Johannes Wildének, a világhírű magyar Michelangelo-kutatónak, a londoni Courtauld Intézet igazgatóhelyettes professzorának az életművét mutatja be. Wilde Bécsben, Max Dvorák mellett tanult, majd később ő rendezte sajtó alá a fiatalon elhunyt Dvorák hatalmas írásos hagyatékát. A korabeli forrásanyagok és Wilde János levelezése révén betekintést nyerhetünk a budapesti Szépművészeti Múzeum és a híres bécsi iskola mindennapjaiba éppúgy, mint a művelt osztrák arisztokratáknak, Wilde későbbi barátainak és a háborús Bécsnek a világába.

A 85. szám a Max Dvorák halála utáni időszakot mutatja be 1922 és 1923 között, amely új korszakot nyitott a bécsi iskola és magyar kapcsolatai életében. Itt olvasható Julius von Schlosser hiánypótló alapszövege a Wiener Schule történetéről, továbbá a Bard Graduate Center professzorának, Paul Stirtonnak a tanulmányát, aki nemzetközi szinten veti fel a világhírű magyar művészettörténészek (Antal Frigyes, Hauser Arnold, Tolnai Károly, Wilde János), azaz egy úgynevezett „Budapest School of Art History” szerepét a mai Social Art History metodikai irányzat létrejöttében. A szám további része dokumentumokat közöl arról, hogyan és milyen mértékben vett részt Wilde János magyar művészettörténész a posztumusz életműkiadás révén a szellemtörténész Max Dvorák megkonstruálásában, nagyközönség számára való megteremtésében.

Enigma no. 84.

Enigma 84. szám: Wilde és a bécsi iskola 2. (Ára: 900-, Ft)

Az Enigma 83-84-85. száma Wilde Jánosnak, vagy ahogy később ismerték, Johannes Wildének, a világhírű magyar Michelangelo-kutatónak, a londoni Courtauld Intézet igazgatóhelyettes professzorának az életművét mutatja be. Wilde Bécsben, Max Dvorák mellett tanult, majd később ő rendezte sajtó alá a fiatalon elhunyt Dvořák hatalmas írásos hagyatékát. A korabeli forrásanyagok és Wilde János levelezése révén betekintést nyerhetünk a budapesti Szépművészeti Múzeum és a híres bécsi iskola mindennapjaiba éppúgy, mint a művelt osztrák arisztokratáknak, Wilde későbbi barátainak és a háborús Bécsnek a világába.

A 84. szám az 1919 és 1921 közötti évekkel, azon belül is kiemelten a bécsi iskolával és Max Dvorákkal foglalkozik. Az összeállítást Marosi Ernő professzor, akadémikus tanulmánya nyitja az úgynevezett bécsi iskola magyar kapcsolatairól. Ebben adtuk közre Karl Maria Swoboda, Petrovics Elek, Meller Simon, Éber László, Tolnai Károly (Charles de Tolnay), Mannheim Károly és más tudósok levelezését Wildével, illetve a bécsi iskola egyéb dokumentumait.

 

Enigma no. 83.

Enigma 83. szám: Wilde és a bécsi iskola 1. (Ára: 900-, Ft)

Az Enigma 83-84-85. száma Wilde Jánosnak, vagy ahogy később ismerték, Johannes Wildének, a világhírű magyar Michelangelo-kutatónak, a londoni Courtauld Intézet igazgatóhelyettes professzorának az életművét mutatja be. Wilde Bécsben, Max Dvorák mellett tanult, majd később ő rendezte sajtó alá a fiatalon elhunyt Dvořák hatalmas írásos hagyatékát. A korabeli forrásanyagok és Wilde János levelezése révén betekintést nyerhetünk a budapesti Szépművészeti Múzeum és a híres bécsi iskola mindennapjaiba éppúgy, mint a művelt osztrák arisztokratáknak, Wilde későbbi barátainak és a háborús Bécsnek a világába.

A 83. számban az 1915-1917 közötti évek elevenednek meg a háborús Bécsről szóló korabeli híradásokból. A számban helyet kapott öt művészettörténeti tanulmány Wilde tollából főképpen az olasz reneszánsz témaköréből, illetve az a szövege is lefordításra került, mellyel világhírnévre tett szert, s melyben beszámol egy Giorgione-kép első ízben röntgennel történt átvilágításáról. A fordítások mellett közreadtuk Wilde családjának írt leveleit, illetve Balogh József filozófus hozzá írt leveleinek egy részét is, valamint Körber Ágnes monografikus tanulmányát Wilde Jánosról.

Enigma no. 82.

Enigma 82. szám: Mednyánszky-olvasókönyv 3. (Ára: 900-, Ft)

Minden idők legsikeresebb Enigma-száma az a Mednyánszky-olvasókönyvnek nevezett kiadvány volt, melyben első ízben adtuk közre Mednyánszky László levelezését, naplójegyzeteit cenzúrázatlanul, továbbá a róla szóló korabeli kritikákat és a hagyatéki per anyagát. Senki nem hitte volna, hogy még kerülhet elő Mednyánszkyval kapcsolatos érdemi forrásanyag, ám egy évtizeddel később most mégis ez történt. A dokumentumok, amelyekre a szlovák művészettörténészek Lőcsén egy ládában bukkantak, Mednyánszky eddig teljesen ismeretlen párizsi időszakába is betekintést engednek, ezekből közölt anyagokat az Enigma no. 81-82. dupla száma.

A 82-es számban olvasható Markója Csilla tanulmánya Kállai Ernő Mednyánszky-monográfiájáról, Czóbel Minka Mednyánszkyról szóló visszaemlékezései, Mednyánszky és köre korábban ismeretlen levelezése, valamint a korabeli sajtó reflexiója Mednyánszky közeli munkatársának, Katona Nándornak a művészetére. Az összeállítást Katarína Benovának Czóbel Margit életéről és művészetéről szóló tanulmánya zárja.

Számunk második részében állandó szerkesztőnket, Bardoly Istvánt köszöntik barátai és munkatársai 60. születésnapja alkalmából róla szóló írásokkal.

Enigma no. 80.

Enigma 80. szám: Vészkorszak (Ára: 900-, Ft)

Az Enigma 80. száma az ELTE BTK Művészettörténeti Intézete és az MTA BTK Művészettörténeti Intézetének Tudománytörténeti Kutatócsoportja által szervezett „Magyar művészettörténészek, magyar művészettörténet a vészkorszakban” című tudományos konferencia előadásaiból közölt válogatást. Az összeállításban olyan művészettörténészekről találhatunk írásokat, mint Zádor Anna, Bodonyi József, Elek Artúr, Lányi Jenő, Péter András vagy Gombosi György. A számot Marosi Ernő tanulmánya vezeti be, és az írásokban tárgyalt művészettörténészekről szóló forrásanyagok közlése egészíti ki.

Enigma no. 79.

Enigma 79. szám: Rembrandt, fénytörések (Ára: 900 HUF)

Az Enigmának már volt egy Rembrandt-száma: akár az első, Svetlana Alpers, Mieke Bal, Gary Schwartz, Anthony Bailey írásaival fémjelzett összeállítást, a mostanit is Rényi András segédletével, az ő koncepciója alapján szerkesztettük. Ezúttal Rembrandt recepciójának változásairól kaphatunk – a jelen égető problémáira is – érzékeny képet. A számot Erwin Panofsky egy közel száz éves szövegével nyitjuk: e korai, csak halála után publikált tanulmánya még a Warburggal való megismerkedése előtt született. Az ő hivatkozásai között is felbukkan, mint ahogy Jeroen Boomgaard, az amszterdami egyetem kutatója a 20. század elejének hollandiai Rembrandt-recepcióját feldolgozó áttekintésében is többször szóba kerül Georg Simmel nagyhatású Rembrandt-könyve, amelynek egy későbbi kiadásához napjaink egyik legismertebb német művészettörténésze, a ma Karlsruhében tevékenykedő Beat Wyss írt bevezető tanulmányt. Írásának újdonsága, hogy a hangsúlyt a Simmel-könyv a szövegből implicite kiolvasható kortársi kultúrkritikájára helyezi. A képtudományi megközelítést Zrinyifalvi Gábor mellett Rényi András is a gyakorlatban prezentálja. Rembrandt Három kereszt című műve kapcsán Rényi két olyan fontos szöveg kritikai elemzésére vállalkozott, amelyek jól reprezentálják a művészettörténet-tudomány két, immár történetileg is lezárt, karakteresen elkülöníthető paradigmáját. A stílustörténet (illetve a szerző megítélése szerint ennek egy sajátos változataként értelmezhető szellemtörténet) példájaként Dabogert Frey 1955-ben született írását, és az ikonológiai módszert képviselő amerikai kutató, Margaret Deutsch Carroll Rembrandt as Meditational Printmaker című 1982-es tanulmányát veszi górcső alá. A magyar művészettörténet-írás szempontjából nem elhanyagolható pedagógiai hozadéka a Rényi-féle összeállításoknak a sokszor reflektálatlanul használt módszertani megközelítések mibenlétének tudatosítása, történetének megismerése.

Gellér Katalin: Még egyszer Mednyánszky szimbolikus-allegorikus műveiről

Gellér Katalinl

Még egyszer Mednyánszky szimbolikus-allegorikus mûveirõl

 

 

Oldalak

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer