Enigma 50 A michelangelo paradigma Enigma 52 Re-produkcik Enigma 56 Kp- al- rsok Enigma 64 Emberek s nem frakkok Enigma 65 Egy msik Mednynszky

Enigma no. 97.

Enigma 97. szám: Enigma 25 (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma fennállásának 25. évfordulóját ünnepeljük ezzel az összeállítással. Archív fotók, illetve Tandori Dezső és Marno János versei közlése mellett a kortárs művészet iránti elkötelezettségünknek megfelelően felkértünk 15 neves művészettörténészt, művészeti kritikust és írót (Bán Zoltán András, Bartók Imre, Sipos Balázs, Radics Viktória, Földényi F. László, Forgács Éva, Horányi Attila, Kovalovszky Márta stb.), hogy írjanak egy számukra kiemelten fontos, magyar, lehetőleg modern vagy kortárs műalkotásról egy klasszikus elemzést vagy esszét. Az így született műelemzéseket színes képblokkal kísértük.

A Gerevich-tanítvány Genthon István a Horthy-éra művészettörténet-írásának egyik legnagyobb alakja, Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig című összefoglaló művészettörténeti kézikönyv szerzője. Érdeklődése középpontjában elsősorban a középkori magyarországi, illetve a XX. századi magyar művészet állt. Utóbb a Gresham-kör és Bernáth Aurél nevével fémjelezhető művészeti irányzat propagátora lett, mintegy a „konzervatív, polgári középút” pozícióját foglalva el az avantgárd és a hivatalos kultúrpolitika két véglete között. A Gerevich képviselte hivatalos művészettel, a Római iskolával szemben Egry József és Bernáth Aurél művészete állt közelebb hozzá, Nagybánya örökségét ápolta. Ünnepi számunkban helyett kapott Genthon hagyatékából a két háború között született, művészekről, művészettörténészekről összegyűjtött kéziratos anekdotagyűjteménye Vidám tudomány címmel. Ezen kívül olvasható két nagyobb lélegzetű tanulmány, Gosztonyi Ferencé Fülep Lajosról, és egy angol összefoglaló szöveg Hauser Arnoldról: ebben az Enigma nemzetközi szinten is jelentős érdeklődésre számot tartó, a Hauser fiatalkori írásaiból, első műkritikáiból és a hagyatékból szemelgető Hauser-összeállításunkat szemléztük, mutattuk be a nagyvilágnak.

Enigma no. 96.

Enigma 96. szám: Gerevich Tibor-olvasókönyv 3. (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma 95. számban közreadott Gerevich Tibor-olvasókönyv folytatása a korábban megjelentetett anyagokat egészíti ki Marosi Ernő professzor tanulmányával Horváth Henrik művészettörténészről, valamint közöl egy felbecsülhetetlen értékű forrást, Lepold Antal kanonok levelezését az esztergomi feltárásokról. Herman Lipót a Szinyei Társaság ötletgazdájaként és alapítójaként jelentős szerepet játszott a Horthy-éra kultúrpolitikájában – 1920-as közreadott naplói megörökítik a Szinyei Társaság megalapításának körülményeit és előzményeit is, beszámolnak „Pali bácsi”, azaz a szeretve tisztelt Szinyei Merse Pál haláláról. Ebben a számunkban adtuk közre Max Dvorák és Alois Riegl, a bécsi iskola meghatározó művészettörténész alakjainak komplett magyarországi recepcióját a háború előtti sajtóból. A számot színes képblokk kíséri.

Enigma no. 95.

Enigma 95. szám: Gerevich Tibor-olvasókönyv 2. (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma érdeklődésének fókuszában jó ideje áll a két világháború közötti magyar művészettörténet-írás történetének kutatása, amit már két vastag, Gerevich Tiborról és a Római iskoláról kiadott forrásgyűjteménnyel is megalapoztunk. Ezt folytatjuk azon számainkkal, melyekben Klebelsberg és Hóman bizalmasát, a római iskola alapítóját, Gerevich Tibort korabeli források alapján, előítéletektől mentesen, új szemszögből mutatjuk be az olvasóknak. Újabb Gerevich-számaink megjelenésének apropóját az adja, hogy sikerült feldolgozni a család birtokában lévő hagyaték-részt, ebben főképpen levelezés, illetve rendkívül izgalmas fotóanyag található. Közöljük a ma is élő családtagok (Gerevich László, Gerevich-Kopteff Éva) visszaemlékezéseit, soha nem látott családi fotókat, képeket a korabeli művészettörténet tanszékről és a római iskola tagjainak műveiről, továbbá azokat a karikatúrákat és Jeges Ernő-féle élcműveket, melyek Gerevich Tibort örökítik meg.

Enigma no. 94.

Enigma 94. szám: 1919 művész-szemmel 2. (Ára: 900-, Ft)

 

Herman Lipót az úgynevezett műcsarnoki festők körébe tartozott, nem a modernista vonulathoz, így az 1919-es forradalmi megmozdulásokat és a Nyolcak, illetve Kassákék tevékenységét is erős távolságtartással figyelte. A Művészasztal című könyv szerzőjének páratlan dokumentumértékű kéziratos naplója egy hivatását szenvedélyesen szerető képzőművész napi műteremgondjai mellett betekintést enged a kor képzőművészeinek hamar bekövetkező csalódástörténetébe is, bemutatva az ún. művészkataszter, illetve a képzőművészek szakszervezete körül forrongó indulatokat és a hazai források között egyedülálló módon napról napra követi az eseményeket. A naplóközlést a forrást értelmező tanulmányokkal egészítettük ki (Rockenbauer Zoltán, Szeredi Merse Pál, Szücs György, Hessky Orsolya és Barki Gergely tollából és számos, Herman Lipót hagyatékából származó, még soha nem közölt korabeli fotóval (Ripplről, Szinyeiről stb.), illetve rajzokkal (Kernstokról, Petrovicsról, Nemes Marcellről stb.), valamint festményekkel illusztráltuk.

Enigma no. 93.

Enigma 93. szám: 1919 művész-szemmel 1. (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma 93. számában a konzervatív festőművész, Herman Lipót legendás, egy életen át vezetett naplóiból közreadjuk az 1919-es feljegyzéseket, kiegészítve Tímár Árpád befejezetlenül maradt, a korabeli művészeti élet sajtóvisszhangját tartalmazó gyűjtésével, mely elsősorban a Nyolcak, Kassák, Uitz és a modernista törekvések kortárs recepciójára fókuszál, továbbá Bardoly István írását a művészkataszter történetéről. Herman Lipót mintegy 20 000 oldalas, páratlan forrásértékű naplója első részletének közléséhez, melyben a képzőművészek közül egyedüliként megörökíti a történelmi időszak mindennapjait, Szücs György írt bevezetőt, Herman Lipót rajzait és karikatúráit Hessky Orsolya pedig méltatja. A számot Herman Lipót műveivel illusztráltuk.

Enigma no. 92.

Enigma 92. szám: Kós Károly (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma 92. számában közöljük Kós Károly és Papp Aurél levelezését, mely sok fontos információt tartalmaz az első világháború utáni évtizedek (1922-1960) romániai, erdélyi politikai és művészet-közéleti állapotairól, a többségi állam és a nemzetiségek egyéni módon megítélt viszonyrendszeréről. Kós Károly Papp Aurél festőművésznek az 1922-es választásokon, Szatmáron elszenvedett veresége után írt először, s – kisebb-nagyobb megszakításokkal – a festő-szobrász haláláig leveleztek. Az erdélyi népek (románok, magyarok, szászok) és kultúrájuk, művészetük-művészeik együttműködésében és kölcsönös megismerésében, egymás segítésében bízó s ezért dolgozó Kósnak Papp Aurélra először a kiállított művei (1921) hívták föl a figyelmét. Benne az erdélyi kultúráért önzetlenül és elkötelezetten dolgozó kultúrmunkást látott, akivel meg tudta – és meg akarta – osztani az aktuális politikai nézeteit ugyanúgy, mint szerkesztői (Erdélyi Helikon) gondjait, kiállítás-szervezési nehézségeit, életvezetési problémáit, a legbensőbb érzéseit is. Kós Károly és Papp Aurél kéziratból kiolvasott levelezésének publikálása felbecsülhetetlen értékű forrásművet jelent az erdélyi magyar és román kapcsolatok kutatói, továbbá a Kós Károly életművével foglalkozók és a képzőművészet iránt érdeklődők, a művészettörténész szakma számára egyaránt. Sümegi György évtizedes kutatómunkájának eredményeit bevezető tanulmánnyal és színes képmelléklettel adtuk közre.

Enigma no. 91.

Enigma 91. szám: Hauser Arnold (Ára: 900-, Ft)

 

Hauser Arnold (1892–1978) művészettörténész a 20. század elejének Budapestjén, részben a Vasárnapi Körben formálódó speciális, szintézisekre törekvő gondolkodás- és írásmódot egy elsősorban a művészet és irodalom társadalmi hátterére irányuló érdeklődéssel vegyítette, és több nagy sikerű könyve révén a német és angolszász nyelvterületen érvényre is juttatta, világhírnevet szerezve (többek között a művészetszociológia fogalmán keresztül) Magyarországnak.

Enigma no. 90.

Enigma 90. szám: Passuth Krisztina (Ára: 900-, Ft)

 

A 80 éves Passuth Krisztina, művészettörténész, egyetemi oktató tiszteletére készült összeállítás, mely a magyar modernizmus témakörében készült tanulmányokat foglal magában, kollegák, pályatársak, hajdani tanítványok (ifj. Botár Olivér, Rényi András, Perneczky Géza, Barki Gergely, Tímár Árpád, Kopócsy Anna, Szeredi Merse Pál, Markója Csilla stb.) tollából többek között  olyan művészekről, mint Csontváry, Nagy István vagy Vajda Lajos.

Enigma no. 89.

Enigma 89. szám: Nosztalgiák (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma 89. kortárs művészetelméleti témájú számában, melynek vendégszerkesztője Darida Veronika, a nosztalgia fogalmának alakváltozásait követjük végig. Habár maga a kifejezés – nostos algos – a tudományos, orvosi nyelvhasználatban először csak a XVII. században jelent meg (Johannes Hofer disszertációja nyomán, melyből részletet közlünk), az általa leírt honvágy érzésére már az antikvitástól kezdve számos példát találunk. A nosztalgikus ember az időben szeretne visszatérni egy már elmúlt, elveszett vagy talán soha nem létezett múlt képéhez, ezért tekinthető a nosztalgia a melankólia egyik jellegzetes formájának. Összeállításunkban először a nosztalgia történeti megközelítéseit és értelmezéseit vizsgáljuk, majd kitérünk néhány alakzatára (miniatűrök, gyűjtőmánia, romok), irodalmi és képzőművészeti példák segítségével, így próbáljuk megragadni, hogy mit is jelent a nosztalgia esztétikai tapasztalata. A válogatás fontos eleme Anselm Kiefer művészeti előadásainak a közlése. Az összeállítást, melyben Petar Bojanic, Bartók Imre, Nemes Zoltán Márió, Marno János, Radics Viktória szövegei olvashatók, Darida Veronika vezeti be, és Varga Tünde illetve Fischer Gábor foglalja össze tanulságait. A számban egy fotográfiai blokk is található, Nádas Péter fotóelméleti esszéjével, Mikael Olsson, Vancsó Zoltán, Markója Csilla fotográfiáival és Markója Csilla Vancsó Zoltánnal készített interjújával.

Enigma no. 88.

Enigma 88. szám: Szilágyi János György 2. (Ára: 900-, Ft)

 

Szilágyi János György (1918−2016) ókortudós, művészettörténész egyike annak a néhány klasszika-archeológusnak, akik nemcsak szűkebb tudományukra, de a társadalomtudományok több ágára is maradandó hatást gyakoroltak, akárcsak mestere: Kerényi Károly. Szilágyi János György nem csak klasszika-archeológus volt. Meggyőződése szerint ugyanis az ókortudomány egységes és oszthatatlan, ezért az irodalmi és művészeti alkotásokat mindig egymás és az ókori művelődés egészének összefüggésében szemlélte. A most közlésre kerülő „Egzisztenciális tudomány” című életinterjú 2003. március 11. és április 8. között készült a Szépművészeti Múzeumban. Különlegességét nemcsak gazdag tartalma, de az is adja, hogy Szilágyi korábban soha nem beszélt nyilvánosan életéről, mestereihez és barátaihoz fűződő személyes emlékeiről (köztük olyanokról, mint Kerényi Károly és a Kerényi-kör, a Stemma, a Sziget, Devecseri Gábor, Dobrovits Aladár, Honti János, Brelich Angelo, Karinthy Ferenc, Örkény István, Trencsényi-Waldapfel Imre, Szabó Árpád, Genthon István), a munkaszolgálatban és hadifogságban vagy a Szépművészeti Múzeumban töltött évekről. A vele kapcsolatos dokumentumokat, levelezését, és több pályatársa nekrológját a monumentális interjúval együtt két kötetben adjuk közre, Komoróczy Géza bevezetőjével és fantasztikusan gazdag lábjegyzeteivel. A második kötetben az interjú második része mellett helyet kaptak Karinthy Ferenc, Devecseri Gábor levelei is, Radnóti Sándor szövegei, Somlyó György és Marno János versei, továbbá Angelo Brelich visszaemlékezése pályájára és Kerényi Károllyal való kapcsolatára.

Oldalak

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer